1944 novemberében amikor még folyt a II. világháború, Kovásznán már megkezdődött a tanítás; öt iskolában folyt a rendszeres munka: 1 központi elemi népiskola, 2 állomási elemi népiskola, 3 Kovászna-Vajnafalva 1-es számú iskola ,4. Kovászna–Vajnafalva  2-es számú iskola, 5. a Kőrösi iskola. A központi iskolába beiratkozott tanulók száma 415 ebből iskolába járt 362, 8 tanerő működött. Az állomáson és Kőrösön egy-egy tanerő működött 30-40 tanulóval. A vajnafalvi iskolában 8 tanerő mint egy 300 tanulót oktatott. A központi majd állami általános iskola igazgatója kezdetben Csiki Béla tanító, majd 1946-1952 között Bakcsy László volt.

         A növekvő tanulási kedv 1944 decemberében Lörinz Sándor kezdeményezésére középiskolai magán tanfolyam indul az iskola két termében. 1945 őszén e kezdeményezés alapján létesül a magyar tannyelvű Egységes Állami Gimnázium két I. és egy II. osztállyal, mind egy 130 tanulóval. Az iskolát szerveztő és első igaz-gatója Mogyorosi Sándor tanár volt. 1947-48-as tanévben már 9 osztállyal működött. Az 1948-as tanügyi reform tartalmilag és formailag is újjászervezte az oktatási rendszert. A kovásznai iskola egységek 7 osztályos általános iskolákká alakitoták. Ebben az időben bontakozott ki az analfabétizmus „felszámolására irányuló akció”, amelyben a kovásznai tanerők derekasan kivették a részüket. Központi általános iskola igazgatója 1952-54  Isán János tanító, majd 55 és 57 között Finnta Vilmos tanító lett, aki korábban Orbai-széki tanfelügyelőként működött. Aligazgató 1956-ban Zsuffa Zoltán tanár volt. 1957-ben Dudás János tanító lesz az iskola igaz-gatója, aligazgató pedig Paál Elek középiskolai tanár. Ezekben az években kerülnek az iskolában az első tanárok, az említettek mellett Paál Elekné és Fülöp Éva, majd a líceum beindulásakor 1958-ban fiatal egyetemet végzett tanárok Mátyás Gizella, Czifra Irén (1958-59-es tanév) és Könczey Jenő majd egymás után minden tanévben újabb és újabb tanár. Ugyanakkor felszereltség tekintetébeni gazdagodik az iskola állami gondoskodás révén vagy a tanerők kezdeményezésére. Igy Pásztor György tanító létrehozta az első szaktermet egy biológiai–kémiai laboratóriumot.

         Bakcsy László tanító kezdeményezésére 1947-ben a fejlődő ipar munkaerő szükségletének kielégítésére egy tanonc iskola alakult mely asztalos és szabó részleggel müködott. A tanügyi reform után ipari szakiskolává alakul át. Itt szerezte a helybeli bútorgyár törzs gárdája a szakmai tudását. Az iskolát 1952-ben Sepsiszentgyörgyre helyezték át.

         A város dolgozói, tanácsi szervek az iskola vezetőség körében mind gyakrabban vetődik fel középiskola létrehozásának szükségessége, míg végül is a Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsának Tanügyi és Művelődési  Osztálya 1958 június 8.-i utasításával (1958 101-es szám) jováhagyta. A középiskola működési engedélyének a szövege a következő: ”A Hét Osztályos Iskola Igazgatóságának Kovászna Kézdivásárhely rajon.

          Alulírott Kiss Kálmán tartományi szakfelügyelő a mai napon megvizsgáltam a helyszínen a középiskola elhelyezésének lehető-ségeit és azt tapasztaltam , hogy a jelenlegi körülmények között beindítható a középiskola VIII. osztálya